7. Nap

 

2023.04.19., Nagyszalonta

          Elérkezve utolsó napunkhoz Nagyszalontán, kifejezetten költőknek való játékot eszeltünk ki Jánossal, ez pedig nem más, mint egy szabadulószoba direkt költőknek tervezve. Ahhoz, hogy kijussanak belőle, Sándor és János különböző logikai feladatokat kellett megoldjanak, majd ami jobban feküdt nekik az nem más, mint a versírás volt. Az utolsó próbában az egész játék során megtalált szavakból kellett felismerjék egy költő művét, ami nem más volt, mint Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című verse. Petőfi ennyiből kitalálta, kiről is van szó: “Ezért minden: önkínzás, ének:/ Szeretném, hogyha szeretnének/ S lennék valakié,/ Lennék valakié.”. Mivel nem volt túl sok idejük, ezért kicsit bepánikoltak, mikor az óra jelezte, hogy két percük van kijutni, s még várt rájuk néhány feladat, de összeszedték magukat és sikerült elhagyniuk a szobát.

          Ez az egész játék csak elterelés volt, ugyanis míg János lefoglalta Sándort, addig én elkezdtem megszervezni a meglepetés buliját, melyre holnap kerül sor. Sándor összes barátját meghívtam és városában, Nagykárolyban lesz megtartva. Sándor úgy tudja, hogy holnap már csak haza megyünk, meg sem fordul a fejében, hogy a házában most is zajlanak az előkészületek, hogy tökéletessé tegyük a bulit.